Legyünk gyakorlatiasak: ebben a cikkben három tipikusnak mondható problémát, helyzetet vizsgálunk a céges hulladék elszállításának kérdéskörén belül!

1. probléma: Az időhatékonyság és a céges hulladék

Sokszor és sok helyen probléma az, hogy ha a hulladék elszállításáról van szó, hogy több szolgáltatóval is van létező szerződés a területen. Ez semmiképpen nem hatékony, hiszen, ha már csak a szolgáltatókkal való állandó kapcsolattartást nézzük, akkor is plusz időbe kerül az, ha többfelé oszlik a kolléga figyelme a hulladék elszállításának intézésekor.

Nem beszélve arról, hogy adott esetben hasznos volna, de nyilván kevéssé van rá idő, hogy a piacot monitorozza, vajon a megfelelő szolgáltatókkal áll-e szerződésben a cég.

Erre nyújt megoldást az, az általunk preferált módszer, hogy a komplex hulladékgazdálkodási folyamatra kötünk szerződést partnereinkkel. Így rengeteg időt is megspórolnak, hiszen ez a kényes feladatot egyértelműen kiviszik a házból – már ami a szervezést, versenyeztetést, problémamegoldást illeti.

2. probléma: A költséghatékonyság és a céges hulladék

Nem tudjuk még megbecsülni sem, hogy hányféle megoldással, vagy megoldási tervvel találkoztunk már az egyes partnereknél, mielőtt mi lettünk volna a beszállítók a hulladékgazdálkodási területen.

Tekintetbe véve, hogy ez egy külön szakértelmet igénylő terület, teljesen természetes, hogy a cégen belül nem értenek, és nem is akarnak igazán érteni hozzá. Nem is kell.

Sokkal hatékonyabb megoldás azonban annál, amikor sok szolgáltatóval van szerződés az a megoldás, ha a hulladék elszállítás és bontás is egy kézbe kerül, annak minden nyűgjével, adminisztrációjával, szervezésével együtt. Nem beszélve arról, hogy egy szerződés – és egy, várhatóan kisebb költségelem fog keletkezni.

3. probléma: A hulladék elszállítása

És ha már megvan a szerződés, mert megvan a beszállító akkor is még sok esetben kérdés, hogy vajon a szolgáltatás megfelelő színvonalú lesz-e. Nem egy esetben találkoztunk azzal, hogy a beszállító nem tudta teljesíteni vagy időben, vagy kapacitásban azt, amit vállalt.

Problémák tehát mindig adódhatnak. A komplex hulladék elszállítás megvalósításával, egy tapasztalt partnerrel azonban elfelejtheti ezeket!

Hívott már minket? Ha nem,

További tartalmaink

Hűtőközeg lefejtés és leadás: mit tegyen a cég a használt hűtőközeggel?

A hűtőközeg lefejtése nem választható lépés, hanem jogszabályi kötelezettség: mielőtt egy hűtő-, klíma- vagy hőszivattyús berendezés leszerelésre vagy ártalmatlanításra kerül, a benne lévő fluortartalmú üvegházhatású gázt képesített szakembernek kell visszanyernie. A lefejtett közeg sorsa ezután kétfelé ágazhat: ha regenerálható, értékes nyersanyag — ha nem, klímagáz-hulladékként kell szakszerűen kezelni. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy magyarországi cég szemszögéből.

TOVÁBB OLVASOM

Regenerált hűtőközeg vagy új? Minőség, jogszabály és költség egy asztalnál

A regenerált hűtőközeg minősége — definíció szerint — egyenértékű az új, gyárilag előállított anyagéval: a regenerálás pontosan azt jelenti, hogy a visszanyert közeget a szűz anyag tulajdonságainak megfelelő szintre dolgozzák vissza, és ezt az AHRI-700 szabvány szerinti bevizsgálás igazolja. A kérdés tehát nem az, hogy a regenerált közeg „elég jó-e”, hanem az, hogy mikor melyiket éri meg — vagy éppen melyiket szabad — használni.

Ebben a cikkben tisztázzuk a fogalmakat, amelyeket a piacon gyakran összemosnak, és végigvesszük a döntési szempontokat.

TOVÁBB OLVASOM

F-gáz rendelet: mi tilos már ma, és mi jön 2027 után?

Az F-gáz rendelet (az EU 2024/573 rendelete) alapján ma már két szervizelési tilalom is hatályos: 2025. január 1. óta a hűtőberendezéseknél, 2026. január 1. óta pedig a klímaberendezéseknél és hőszivattyúknál tilos a 2500 feletti GWP-értékű, újonnan gyártott hűtőközeg használata karbantartáshoz és szervizeléshez. Regenerált vagy újrahasznosított közeggel ugyanez a munka hűtésnél 2030-ig, klímánál és hőszivattyúnál 2032-ig jogszerűen elvégezhető.

Ez a két mondat a lényeg — a részletek viszont sok üzemeltetőnél döntenek arról, hogy egy meglévő hűtőrendszer meddig tartható üzemben, és mennyiért. Nézzük sorban.

TOVÁBB OLVASOM

HWD Recycling Kft. © – Adatvédelmi tájékoztató