Hulladékot Kezelünk
Legfrissebb írásaink egy helyen.
Egy gépsor bontásánál, villamos hálózat cseréjénél vagy akár a napi termelés során rövid idő alatt nagyobb mennyiségű kábelhulladék is összegyűlhet. Céges leadásnál azonban nem elég megszervezni a szállítást: szükség van a megfelelő dokumentumokra, nyilvántartásra, és arra is, hogy a hulladék olyan átvevőhöz kerüljön, aki jogosult annak átvételére.
A rézkábel hulladék felvásárlásánál nincs minden tételre érvényes kilogrammár. Két azonos súlyú kábelköteg értéke között is nagy különbség lehet: az egyikben sok a réz, a másikban jóval több a szigetelés és kevesebb a kinyerhető fém.
A kábelhulladék elszállítása sokszor nem maga a fuvar miatt bonyolult, hanem azért, mert össze kell hangolni a termeléssel, a rakodással és a szükséges dokumentumokkal. Gépsorcsere vagy bontás után rövid idő alatt nagy mennyiségű kábel kerülhet ki a rendszerből, egy gyártóüzemben pedig folyamatosan gyűlhet a vágási vagy szerelési maradék.
A hűtőközeg lefejtése nem választható lépés, hanem jogszabályi kötelezettség: mielőtt egy hűtő-, klíma- vagy hőszivattyús berendezés leszerelésre vagy ártalmatlanításra kerül, a benne lévő fluortartalmú üvegházhatású gázt képesített szakembernek kell visszanyernie. A lefejtett közeg sorsa ezután kétfelé ágazhat: ha regenerálható, értékes nyersanyag — ha nem, klímagáz-hulladékként kell szakszerűen kezelni. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy magyarországi cég szemszögéből.
A regenerált hűtőközeg minősége — definíció szerint — egyenértékű az új, gyárilag előállított anyagéval: a regenerálás pontosan azt jelenti, hogy a visszanyert közeget a szűz anyag tulajdonságainak megfelelő szintre dolgozzák vissza, és ezt az AHRI-700 szabvány szerinti bevizsgálás igazolja. A kérdés tehát nem az, hogy a regenerált közeg „elég jó-e”, hanem az, hogy mikor melyiket éri meg — vagy éppen melyiket szabad — használni.
Ebben a cikkben tisztázzuk a fogalmakat, amelyeket a piacon gyakran összemosnak, és végigvesszük a döntési szempontokat.
Az F-gáz rendelet (az EU 2024/573 rendelete) alapján ma már két szervizelési tilalom is hatályos: 2025. január 1. óta a hűtőberendezéseknél, 2026. január 1. óta pedig a klímaberendezéseknél és hőszivattyúknál tilos a 2500 feletti GWP-értékű, újonnan gyártott hűtőközeg használata karbantartáshoz és szervizeléshez. Regenerált vagy újrahasznosított közeggel ugyanez a munka hűtésnél 2030-ig, klímánál és hőszivattyúnál 2032-ig jogszerűen elvégezhető.
Ez a két mondat a lényeg — a részletek viszont sok üzemeltetőnél döntenek arról, hogy egy meglévő hűtőrendszer meddig tartható üzemben, és mennyiért. Nézzük sorban.
A hűtőközeg regenerálás során a berendezésekből lefejtett, használt hűtőközeget olyan tisztasági szintre dolgozzák vissza, amely egyenértékű az új, gyárilag előállított anyagéval — így az újra betölthető, jogszerűen és teljes értékűen. Ami néhány éve még környezetvédelmi jó szándéknak számított, az mára üzleti kényszer: az EU 2024/573 F-gáz rendelete lépcsőzetesen kivezeti az új HFC hűtőközegeket a piacról, miközben a regenerált közeg kvótamentes marad, és a szervizelési tilalmak alól is hosszabb átmeneti időt kap.
Ebben az útmutatóban összefoglaljuk, amit egy hűtéstechnikai szerviznek, ipari üzemeltetőnek vagy facility menedzsernek a témáról tudnia érdemes: mit jelent pontosan a regenerálás, mely hűtőközegek jöhetnek szóba, hogyan zajlik a folyamat, és milyen jogszabályi háttér teszi ezt egyre sürgetőbbé.
A legtöbb vállalkozásnál az elektronikai hulladék nem egyszerre keletkezik. Egy évben belül kiselejteznek néhány számítógépet, lecserélnek irodai nyomtatókat, esetleg egy raktári felújítás során nagyobb tétel is összegyűlik. A szervezett elektronikai hulladék gyűjtés hiányában könnyen előfordul, hogy az eszközök különböző helyeken halmozódnak fel dokumentáció nélkül, ami hatósági ellenőrzés esetén problémát okoz.
Milyen elektronikai eszközök adhatók le? Amit nem kell előkészíteni: az eszközöket nem kell szétszerelni vagy alkatrészeire bontani a kábeleket nem kell leválasztani a különböző eszköztípusokat
A legtöbb vállalkozásnál az elektronikai hulladék kezelése nem egyetlen esemény, hanem visszatérő feladat. Egy kisebb irodában időnként kicserélnek néhány számítógépet, ezeket sok esetben be lehet szállítani a seregélyesi telephelyre. De vannak helyzetek, amikor ez nem kivitelezhető: a mennyiség túl nagy, az eszközök nem mozgathatók könnyen, vagy egyszerűen nincs kapacitás a saját szállításra. Ilyenkor az elektronikai hulladék elszállítása a praktikus megoldás.
Nem minden használt elektronikai hulladék igényel azonos elbánást. A legtöbb vállalkozásnál keletkező elektromos eszköz leadható és kezelhető a szokásos átvételi folyamaton belül – van azonban néhány kategória, amelyek esetében a szabályos kezelés nem választható, hanem kötelező. Ezeket az eszközöket külön kell kezelni, tárolni és leadni, mert veszélyes összetevőket tartalmaznak.
A vállalkozások működése során folyamatosan keletkeznek leselejtezett vagy elavult elektronikai eszközök. Ide tartozhatnak az informatikai berendezések, gyártási hulladékok, kábelhulladékok, akkumulátorok vagy akár nagyméretű hűtő- és klímaberendezések is. Ezek szabályos kezelése nemcsak környezetvédelmi, hanem adminisztratív és logisztikai feladat is a cégek számára.
Cégünk vállalkozások és közületek számára elektronikai hulladékok begyűjtését, elszállítását és szakszerű feldolgozását végzi. Szolgáltatásaink közé tartozik az elektronikai hulladék átvétel, az e-hulladék elszállítás, valamint bizonyos hulladéktípusok esetében a felvásárlás is. Seregélyesi telephelyünk az M7-es autópálya közelében található, így Budapest és a közép-magyarországi régió vállalkozásai számára is könnyen megközelíthető. (HWD Recycling Kft.)
A HWD Recycling Kft. azzal a céllal alakult, hogy a lakosságtól és közületektől egyaránt begyűjtse, majd a környezetvédelmi normáknak és követelményeknek megfelelően feldolgozza a rossz vagy használt, elektronikai termékeket.
HWD Recycling Kft. © – Adatvédelmi tájékoztató
