A regenerált hűtőközeg minősége — definíció szerint — egyenértékű az új, gyárilag előállított anyagéval: a regenerálás pontosan azt jelenti, hogy a visszanyert közeget a szűz anyag tulajdonságainak megfelelő szintre dolgozzák vissza, és ezt az AHRI-700 szabvány szerinti bevizsgálás igazolja. A kérdés tehát nem az, hogy a regenerált közeg "elég jó-e", hanem az, hogy mikor melyiket éri meg — vagy éppen melyiket szabad — használni. Ebben a cikkben tisztázzuk a fogalmakat, amelyeket a piacon gyakran összemosnak, és végigvesszük a döntési szempontokat.

Újrahasznosított vagy regenerált? Nem ugyanaz.

 

Az F-gáz rendelet (EU 2024/573) két, jogilag élesen elkülönülő kategóriát határoz meg a visszanyert hűtőközegekre, és a különbség a felhasználási jogokban is megjelenik:

 

Szempont

Újrahasznosított (recycled)

Regenerált (reclaimed)

Feldolgozás

alapszintű tisztítás

teljes ipari újrafeldolgozás

Minőségi szint

nincs szabványos minőségi garancia

a szűz anyaggal egyenértékű, szabvány szerint igazolva

Hol használható fel?

korlátozottan — jellemzően ugyanolyan berendezésben, a lefejtést végző vagy az üzemeltető körében

bármely berendezésben, ugyanúgy, mint az új közeg

Tipikus felhasználó

a szervizt végző vállalkozás saját munkáinál

bárki — a regenerált közeg piaci termék

 

A gyakorlatban ez azt jelenti: ha egy szerviz a saját ügyfelénél lefejtett közeget megszűri és ugyanoda visszatölti, az újrahasznosítás. Ha viszont a közeg szennyezett, kevert, vagy más berendezésbe, más felhasználóhoz kerülne, akkor regenerálásra van szükség — vagyis olyan feldolgozásra, amely mérhetően helyreállítja az anyag eredeti minőségét.

 

AHRI-700: a minőség mércéje

 

Az AHRI-700 nemzetközileg elfogadott szabvány, amely hűtőközegenként rögzíti az elfogadható tisztasági követelményeket — függetlenül attól, hogy az anyag új gyártású vagy regenerált. A vizsgálat négy fő szennyezőcsoportra terjed ki:

  • víztartalom (a nedvesség savképződéshez és jegesedéshez vezet a rendszerben),
  • savasság (a kompresszor tekercselését és az olajat károsítja),
  • nem kondenzálódó gázok (rontják a hűtési teljesítményt és növelik a nyomást),
  • illékony szennyezők, köztük idegen hűtőközegek (megváltoztatják a termodinamikai viselkedést).

Ha a regenerált tétel minden paraméterben a határértéken belül van, a berendezés szempontjából nincs különbség: a kompresszor nem tudja, hogy a közeg első vagy sokadik életét éli. A HWD Recycling regenerálási folyamata minden tételnél az AHRI-700 szerinti megfelelésig tart — a részleteket a hűtőközeg regenerálásról szóló útmutatónkban írtuk le.

 

Miért éri meg a regenerált közeg?

 

  1. Sok esetben ez az egyetlen jogszerű lehetőség. A 2500 feletti GWP-értékű közegeknél (például R404A) a hűtőberendezések szervizelése 2025 óta kizárólag újrahasznosított vagy regenerált anyaggal végezhető — új gyártásúval nem. Klímáknál és hőszivattyúknál ugyanez 2026. január 1. óta hatályos. A határidők teljes táblázatát az F-gáz rendeletről szóló cikkünkben találja.
  1. Kvótamentes, ezért kiszámíthatóbb az elérhetősége. Az EU-n belül visszanyert és regenerált hűtőközeg nem terheli a HFC-kvótát, miközben az új anyag piacra vihető mennyisége 2025–2026-ban közel a felére csökkent a 2023-as szinthez képest, és tovább szűkül. Ahogy fogy az új, úgy nő a regenerált közeg stratégiai értéke.
  1. A lefejtett közeg értékké válik. Aki leszerelt vagy átalakított rendszereiből regeneráltatja a közeget, annak a „hulladék” bevételi forrás vagy saját szerviztartalék lesz — nem ártalmatlanítási költség.
  1. Mérhető környezeti előny. Minden kilogramm regenerált közeg kiváltja ugyanennyi új anyag gyártását, és megakadályozza, hogy magas GWP-értékű gáz kerüljön a légkörbe. Egy kilogramm R404A önmagában csaknem 4 tonna CO₂-nak megfelelő üvegházhatást okozna kibocsátva — regenerálva viszont körforgásban marad.

 

Mikor nem megoldás a regenerálás?

 

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a regenerált közeg sem old meg mindent:

  • 2030 után a hűtőberendezéseknél a 2500 feletti GWP-jű közeg már regenerált formában sem használható szervizeléshez — addig kell az átállást (retrofit vagy csere) megtervezni. Klímáknál és hőszivattyúknál ez a határidő 2032.
  • Erősen szennyezett vagy azonosítatlan keverékek esetén előfordulhat, hogy a regenerálás technikailag vagy gazdaságosan nem kivitelezhető — ilyenkor a közeget klímagáz-hulladékként kell ártalmatlanítani. Ezt bevizsgálás dönti el, nem találgatás.
  • Új berendezés tervezésénél a jövőálló megoldás az alacsony GWP-értékű közeg választása; a regenerálás elsősorban a meglévő berendezéspark üzemben tartásának eszköze.

 

Döntési segédlet üzemeltetőknek

 

Három kérdés, amelyből kiderül, merre érdemes indulni:

  1. A rendszerben lévő közeg GWP-értéke 2500 felett van? Ha igen, a szervizeléshez már ma is csak újrahasznosított vagy regenerált közeg használható — érdemes most beszerzési forrást és regenerálási partnert találni.
  2. Várható a rendszer leszerelése vagy átalakítása? Ha igen, a lefejtett közeg regenerálása értéket ment meg — a lefejtésről és leadásról itt írtunk.
  3. A berendezés a következő 5–10 évben is üzemelni fog? Ha igen, a regenerált közeg biztosítja az átmenetet a tilalmi határidőkig, a cserét pedig nyugodt ütemben lehet előkészíteni.

 

Gyakran ismételt kérdések

 

Ad garanciát bárki a regenerált hűtőközegre? A minőség igazolása az AHRI-700 szabvány szerinti bevizsgálással történik — ez objektív, mérésen alapuló megfelelés, típusonként rögzített határértékekkel.

 

Keverhetem az új és a regenerált közeget? A regenerált közeg az újjal egyenértékű, így a berendezés szempontjából nincs akadálya — a betöltést azonban minden esetben képesített szakembernek kell végeznie és dokumentálnia.

 

A saját rendszereimből lefejtett közeget visszakaphatom regenerálva? Igen, ez az egyik legpraktikusabb konstrukció: a saját közegét regeneráltatja, és a saját berendezései szervizéhez használja fel. A részletekről kérjen ajánlatot.

 

Beszéljük meg a konkrét helyzetét

 

A HWD Recycling Kft. az R134a, R407C, R404A, R410A, R32 és R422D közegek regenerálását végzi, az ország egész területéről fogadva megkereséseket. Ha nem biztos benne, hogy az Ön esetében mi a legjobb út, környezetvédelmi szaktanácsadásunk ebben is segít.

 

HWD Recycling Kft.

📍 8111 Seregélyes, Dinnyési út 2.

📞 +36 70 311 8 111

✉️ info@hulladekotkezelunk.hu

További tartalmaink

Hűtőközeg lefejtés és leadás: mit tegyen a cég a használt hűtőközeggel?

A hűtőközeg lefejtése nem választható lépés, hanem jogszabályi kötelezettség: mielőtt egy hűtő-, klíma- vagy hőszivattyús berendezés leszerelésre vagy ártalmatlanításra kerül, a benne lévő fluortartalmú üvegházhatású gázt képesített szakembernek kell visszanyernie. A lefejtett közeg sorsa ezután kétfelé ágazhat: ha regenerálható, értékes nyersanyag — ha nem, klímagáz-hulladékként kell szakszerűen kezelni. Ez a cikk azt mutatja be, hogyan néz ki mindez a gyakorlatban egy magyarországi cég szemszögéből.

TOVÁBB OLVASOM

F-gáz rendelet: mi tilos már ma, és mi jön 2027 után?

Az F-gáz rendelet (az EU 2024/573 rendelete) alapján ma már két szervizelési tilalom is hatályos: 2025. január 1. óta a hűtőberendezéseknél, 2026. január 1. óta pedig a klímaberendezéseknél és hőszivattyúknál tilos a 2500 feletti GWP-értékű, újonnan gyártott hűtőközeg használata karbantartáshoz és szervizeléshez. Regenerált vagy újrahasznosított közeggel ugyanez a munka hűtésnél 2030-ig, klímánál és hőszivattyúnál 2032-ig jogszerűen elvégezhető.

Ez a két mondat a lényeg — a részletek viszont sok üzemeltetőnél döntenek arról, hogy egy meglévő hűtőrendszer meddig tartható üzemben, és mennyiért. Nézzük sorban.

TOVÁBB OLVASOM

Hűtőközeg regenerálás: teljes útmutató cégeknek és szervizeknek

A hűtőközeg regenerálás során a berendezésekből lefejtett, használt hűtőközeget olyan tisztasági szintre dolgozzák vissza, amely egyenértékű az új, gyárilag előállított anyagéval — így az újra betölthető, jogszerűen és teljes értékűen. Ami néhány éve még környezetvédelmi jó szándéknak számított, az mára üzleti kényszer: az EU 2024/573 F-gáz rendelete lépcsőzetesen kivezeti az új HFC hűtőközegeket a piacról, miközben a regenerált közeg kvótamentes marad, és a szervizelési tilalmak alól is hosszabb átmeneti időt kap.
Ebben az útmutatóban összefoglaljuk, amit egy hűtéstechnikai szerviznek, ipari üzemeltetőnek vagy facility menedzsernek a témáról tudnia érdemes: mit jelent pontosan a regenerálás, mely hűtőközegek jöhetnek szóba, hogyan zajlik a folyamat, és milyen jogszabályi háttér teszi ezt egyre sürgetőbbé.

TOVÁBB OLVASOM

Kövessen minket Facebookon!

HWD Recycling Kft. © – Adatvédelmi tájékoztató