Ebben az útmutatóban végigvesszük, mit ír elő a jogszabály a gyűjtésről, az átadásról, a nyilvántartásról, az éves adatszolgáltatásról és a kísérő dokumentumokról, és mi történik, ha valami elmarad. A HWD Recycling Kft. a hulladék átvétele mellett környezetvédelmi szaktanácsadással is segít: a KÜJ- és KTJ-szám igénylését intézzük, az éves hulladékbevallásban segítünk, kérésre el is készítjük.
Röviden: A hulladékot termelő cég felel azért, hogy a hulladéka szabályosan kezelve legyen. Ehhez elkülönítve kell gyűjtenie (munkahelyi gyűjtőhelyen legfeljebb 6 hónapig, üzemi gyűjtőhelyen legfeljebb 1 évig), csak jogosult átvevőnek adhatja át, telephelyenként és hulladéktípusonként nyilvántartást vezet, és ha egy telephelyén a tárgyévben 200 kg-nál több veszélyes, 2000 kg-nál több nem veszélyes vagy 5000 kg-nál több nem veszélyes építési-bontási hulladék keletkezett, a következő év március 1-jéig adatot szolgáltat. A nyilvántartást és a bizonylatokat 5 évig, veszélyes hulladéknál 10 évig kell megőrizni.
Kire vonatkoznak a hulladékgazdálkodási kötelezettségek?
Minden gazdálkodó szervezetre, amelynek a tevékenysége során hulladék keletkezik. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) szerint a hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről (31. § (1) bekezdés), és ez a felelősség az átadással sem szűnik meg automatikusan. Ha a cég a feltételeknek nem megfelelően, például jogosulatlan átvevőnek adja át a hulladékot, az átadás nem eredményez tulajdonváltozást, és az eredeti tulajdonos az átvevővel egyetemlegesen felel a hulladék kezeléséért (1/A. § (2) bekezdés).
A kötelezettségek terjedelme három dolgon múlik:
- a hulladék veszélyességén: a veszélyes hulladékra szigorúbb gyűjtési, nyilvántartási és szállítási szabályok vonatkoznak;
- a mennyiségen: az éves adatszolgáltatás a képződött mennyiségtől függ;
- a hulladék fajtáján: a háztartásihoz hasonló, közszolgáltatás körébe tartozó hulladékra más szabályok vonatkoznak, mint a gyártási vagy bontási hulladékra.
A kötelezettségek egy táblázatban
Kötelezettség | Mit jelent a gyakorlatban | Jogszabály |
|---|
Elkülönített gyűjtés | A hulladékot típusonként, jelölt edényben, kijelölt helyen gyűjti, és nem keveri össze. | Ht. 12. § (4); 246/2014. Korm. rendelet 13–17. § |
Átadás jogosult átvevőnek | Csak engedéllyel vagy nyilvántartásba vétellel rendelkező kezelőnek, gyűjtőnek, szállítónak, kereskedőnek adja át. | Ht. 31. § (2) és (10) |
Nyilvántartás | Telephelyenként és hulladéktípusonként vezeti, nem veszélyes hulladéknál hetente, veszélyesnél naprakészen. | Ht. 65. §; 309/2014. Korm. rendelet 3–4. § |
Éves adatszolgáltatás | A küszöbérték felett a tárgyévet követő év március 1-jéig adatot szolgáltat. | 309/2014. Korm. rendelet 11. § |
Környezetvédelmi azonosítók | KÜJ és KTJ nélkül környezetvédelmi adatszolgáltatás nem teljesíthető. | 78/2007. Korm. rendelet 2. § |
Kísérő dokumentumok | Fuvarokmány, veszélyes hulladéknál szállítási lap, saját szállításnál bizonylat. | 225/2015. Korm. rendelet 5–7. §; 309/2014. Korm. rendelet 4/A. § |
Megőrzés | Nyilvántartás, bizonylat legalább 5 évig, veszélyes hulladéknál 10 évig. | Ht. 65. § (4) |
Hogyan kell gyűjteni a hulladékot a telephelyen?
Elkülönítve, kijelölt helyen és időben korlátozottan. A Ht. 12. § (4) bekezdése szerint az elkülönítetten gyűjtött hulladékot nem szabad más hulladékkal összekeverni, a gyűjtőhelyek kialakítását pedig a 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet szabályozza. Két szintet különböztet meg:
| | Munkahelyi gyűjtőhely | Üzemi gyűjtőhely |
|---|
Mi ez? | A munkavégzés helyén, a telephelyen kialakított hely a képződő hulladék elkülönített gyűjtésére. | Műszakilag kiépített, körülhatárolt létesítmény a munkahelyi gyűjtőhelyekről összegyűjtött hulladéknak, elszállításig. |
Engedély kell? | Nem. | Nem. |
Meddig lehet ott a hulladék? | A képződéstől legfeljebb 6 hónapig. | Az üzemeltetési szabályzatban meghatározott ideig, legfeljebb 1 évig. |
Kialakítás | Felfestett vonallal vagy kerítéssel elhatárolva, több gyűjtőhelynél táblával jelölve, a hulladék fajtájára utaló felirattal ellátott edényekkel. | Egybefüggő burkolat (veszélyes hulladéknál vízzáró is), kerítés, tábla, őrzés. |
Adminisztráció | A nyilvántartás része. | Naprakész üzemnapló is kell. |
Veszélyes hulladékot mindkét helyen csak olyan edényben szabad gyűjteni, amely megakadályozza a hulladék kijutását a környezetbe, például ütésálló, bélelt vagy kettős falú, zárható edényben vagy zárható konténerben. Ha a gyűjtés nem edényben történik, kármentős, folyadékzáró aljzat kell.
A gyakorlatban a legtöbb gond abból adódik, hogy a kiselejtezett eszközök hónapokig a raktárban maradnak, és a 6 hónapos vagy 1 éves határ csendben lejár. Erről a veszélyes hulladék tárolási problémái a telephelyen cikkünkben írtunk részletesen.
Kinek adhatja át a cég a hulladékot?
Csak olyan átvevőnek, aki az adott hulladékra jogosult. A Ht. 31. § (2) bekezdése két esetet különít el:
- A koncessziós körbe tartozó hulladék (a közszolgáltatás és az úgynevezett intézményi résztevékenység körébe eső hulladék) 2023. július 1. óta a koncessziós társaságnak (MOHU), annak alvállalkozójának, vagy az általuk üzemeltetett gyűjtőponton, gyűjtőudvarban, átvételi helyen adható át.
- Minden más hulladék, például a gyártásközi hulladék és a nem koncessziós ipari hulladék, átadható hulladékkezelőnek, gyűjtőnek, szállítónak, közvetítőnek vagy kereskedőnek, de a cég maga is kezelheti, ha erre engedélye van.
Hogy mi mit tudunk átvenni a koncessziós rendszeren belül és kívül, azt a mit vehetünk át a koncessziós rendszerben összefoglalónkban soroltuk fel.
Fontos: a Ht. 31. § (10) bekezdése kötelezővé teszi, hogy átadás előtt ellenőrizze: az átvevő rendelkezik-e az adott hulladék gyűjtésére, szállítására, kereskedelmére vagy kezelésére vonatkozó engedéllyel, illetve nyilvántartásba vétellel. Kérje el az engedélyt, és nézze meg, szerepel-e benne a hulladék azonosító kódja. A mi engedélyeink a Rólunk oldalon olvashatók.
Saját szállítás. Engedély nélkül is elviheti a hulladékát, ha alkalmilag vagy ütemezetten, nem üzletszerűen, saját járművel, a saját tevékenységéből képződött, elkülönítetten gyűjtött hulladékot szállítja kezelőhöz vagy a másik telephelye üzemi gyűjtőhelyére (Ht. 14. § (1) bekezdés c) pont). Ilyenkor a 309/2014. Korm. rendelet 4/A. §-a szerint bizonylatot kell kiállítania a szállítás időpontjáról, a képződés helyéről, a hulladék megnevezéséről, kódjáról, mennyiségéről és halmazállapotáról.
A veszélyes hulladék átadásának gyakorlati menetéről a veszélyes hulladék kezelése cégeknek cikk szól.
Milyen hulladék-nyilvántartást kell vezetni?
A hulladéktermelőnek telephelyenként és hulladéktípusonként kell nyilvántartást vezetnie a képződő, a mástól átvett és a másnak átadott hulladékról (309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés). Ez a hulladék-nyilvántartás az alapja az éves adatszolgáltatásnak, és ezt kéri el a hatóság ellenőrzéskor.
Milyen gyakran kell vezetni a nyilvántartást?
- Nem veszélyes hulladéknál a napi adatokat heti rendszerességgel kell rögzíteni (4. § (4) bekezdés).
- Veszélyes hulladéknál naprakészen (4. § (5) bekezdés), és a Ht. 65. § (1a) bekezdése szerint elektronikusan.
- Ha a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött, a nyilvántartást technológiánként és anyagmérleg alapján is vezetni kell.
Mit kell tartalmaznia a nyilvántartásnak?
A rendelet 1. melléklete sorolja fel. A legfontosabb adatok hulladéktípusonként:
- a hulladék eredete (melyik tevékenységből, technológiából származik, TEÁOR-kóddal);
- a megnevezése és a hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja (HAK-kód);
- a mennyisége, mérés alapján (ha mérni nem lehet, anyagmérleg vagy becslés alapján);
- a csomagolás módja és a fizikai megjelenési forma;
- az üzemi gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága és a gyűjtőhelyen lévő mennyiség;
- a kezelésre átadott mennyiség, valamint az átvevő neve, KÜJ- és KTJ-száma;
- a kezelési művelet kódja, a fuvarokmány (veszélyes hulladéknál a szállítási lap) azonosítója és a hulladékmozgások időpontja.
Veszélyes hulladéknál ezen felül a veszélyességi jellemzőt (HP-kódot) és a jellemző veszélyes reakciókat is rögzíteni kell. A nyilvántartást, az üzemnaplót és a bizonylatokat legalább 5 évig, veszélyes hulladék esetén 10 évig kell megőrizni (Ht. 65. § (4) bekezdés).
Nem kell nyilvántartást vezetni arról a hulladékról, amely a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozik, illetve amelyet a cég települési hulladékként gyűjtőhelyen vagy gyűjtőedényben ad át (309/2014. Korm. rendelet 3. § (6) bekezdés).
Az éves adatszolgáltatás röviden
A nyilvántartás egy részét évente a hatóságnak is meg kell küldeni, ha egy telephelyen a tárgyévben képződött és birtokolt hulladék meghaladja a 200 kg veszélyes, a 2000 kg nem veszélyes vagy az 5000 kg nem veszélyes építési-bontási hulladékot. A határidő a tárgyévet követő év március 1-je, a kötelezettség keletkezését pedig 15 napon belül be kell jelenteni (309/2014. Korm. rendelet 10. § (2), 11. § (2) és (5) bekezdés).
Hogy ki köteles, mi a teendő a küszöb alatt, milyen adatcsomagot kell beküldeni, és hol csúszik el leggyakrabban a bevallás, azt az Éves hulladékbevallás: ki köteles, mikor és hogyan? cikkben részleteztük.
Mi a KÜJ és a KTJ, és mikor van rá szükség?
A KÜJ (Környezetvédelmi Ügyfél Jel) a céget, a KTJ (Környezetvédelmi Területi Jel) a telephelyet, általánosabban a környezetvédelmi objektumot azonosítja az országos környezetvédelmi információs rendszerben (OKIR). Ezek nélkül környezetvédelmi adatszolgáltatás nem teljesíthető (78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdés), és a nyilvántartásban az átvevő KÜJ- és KTJ-számát is fel kell tüntetni.
Az igénylés elektronikus, illeték- és díjmentes, az ügyintézési határidő 5 nap. A lépéseket, a szükséges adatokat és a tipikus hibákat a KÜJ és KTJ szám igénylése: lépésről lépésre cikk tartalmazza.
Milyen dokumentumok kísérik a hulladék átadását?
A hulladék fajtájától és a szállítás módjától függ:
Helyzet | Dokumentum | Mit érdemes tudni |
|---|
Nem veszélyes hulladék, szállító viszi | fuvarokmány | A szállító 5 évig őrzi meg (309/2014. Korm. rendelet 8. §), a cég nyilvántartásában az azonosítója szerepel. |
Veszélyes hulladék | szállítási lap | A régi „SZ” kísérőjegy utódja (225/2015. Korm. rendelet 5. §). Az átadó tölti ki a hulladékra és magára vonatkozó részt, 3 példányban készül, a kezelő 30 napon belül megküldi a másolatát. A rendelet 5 éves megőrzést ír elő, de a hulladéktermelő nyilvántartásához tartozó bizonylatként a Ht. 65. § (4) bekezdése szerint 10 évig érdemes megtartani. |
Saját járművel viszi | bizonylat | A cég állítja ki (309/2014. Korm. rendelet 4/A. §). |
Fémhulladék, kábel | szigorú számadású szállítólevél | A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény írja elő. Részletek: Kábelhulladék leadása cégeknek: teljes útmutató. |
Minden átadás | igazolás a kezelésre átvett anyagról | Igazolja, hogy a hulladék jogosult kezelőhöz került. Mi minden átvételnél kiállítjuk. |
Fontos: a veszélyes hulladék szállítási lapjánál a visszaigazolás is a cég dolga. Ha a kezelő a 30 napos határidőig nem küldi meg a szállítási lap másolatát, az átadónak fel kell szólítania, és ha további 8 nap után sem kapja meg, be kell jelentenie a hulladékgazdálkodási hatóságnak (225/2015. Korm. rendelet 7. § (7) bekezdés).
Nálunk az első beszállításkor cégadatokat kérünk (név, székhely, telephely, adószám, valamint KÜJ- és KTJ-számot, ha rendelkezésre áll), minden szállításhoz pedig kitöltött szállítólevelet. A részleteket a gyakran ismételt kérdések oldalon is összefoglaltuk.
Mi történik, ha a cég nem teljesíti a kötelezettségeit?
Hulladékgazdálkodási bírság. 2025 nyara óta a 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet határozza meg az összegeket. A hulladéktermelőt érintő, fix összegű tételek (4. melléklet):
Jogsértés (hulladéktermelőnél) | Bírság |
|---|
Nyilvántartási, adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettség nemteljesítése | 200 000 Ft |
Ugyanezek nem megfelelő teljesítése | 100 000 Ft |
Munkahelyi vagy üzemi gyűjtőhely kialakításával, üzemeltetésével kapcsolatos mulasztás | 100 000 Ft |
A hatóság felhívására kért adat, igazolás nem vagy nem megfelelő teljesítése | 100 000 Ft |
Ha ugyanaz a jogsértés a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított három éven belül megismétlődik, a második alkalommal kétszeres, a harmadiktól háromszoros szorzó jár (2. § (4) bekezdés). A Ht. 84. § (4) bekezdése szerint figyelmeztetéssel sem ússza meg a cég, ha a nyilvántartási vagy adatszolgáltatási kötelezettséget két egymást követő naptári évben is megsérti: ilyenkor a hatóság kötelezően bírságot szab ki.
A többi jogsértésnél a bírság a mennyiséggel nő: az alapbírságot a hulladék tonnában mért mennyiségével és egy veszélyességi szorzóval kell megszorozni, amely veszélyes hulladéknál 10 (1. és 2. melléklet). Az engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenység engedély nélküli végzésének alapbírsága például 250 000 Ft, így nagy vagy veszélyes tételnél a bírság gyorsan milliós nagyságrendű lesz. Jogi személy esetén a felső határ 500 millió Ft.
Ellenőrzőlista: rendben van a cég hulladékgazdálkodása?
- Van KÜJ-száma a cégnek, és KTJ-száma minden telephelynek, ahol hulladék keletkezik.
- A munkahelyi gyűjtőhelyek ki vannak jelölve, az edények feliratozva, a veszélyes hulladék zárható, megfelelő edényben van.
- Senki nem tárol hulladékot 6 hónapnál tovább munkahelyi, 1 évnél tovább üzemi gyűjtőhelyen.
- Minden hulladéktípusnak megvan a HAK-kódja.
- A nyilvántartás vezetése a kijelölt felelős feladata: nem veszélyes hulladéknál hetente, veszélyes hulladéknál naprakészen, elektronikusan.
- Az átvevők engedélyei megvannak, és lefedik az átadott hulladék kódját.
- A szállítási lapok, fuvarokmányok, bizonylatok és a kezelésre átvett anyagról kapott igazolások hiánytalanul le vannak fűzve, legalább 5, veszélyes hulladéknál 10 évig.
- Év elején valaki ellenőrzi, hogy a telephely átlépte-e a küszöböt, és a bevallás március 1-jéig beérkezik.
Gyakori kérdések a céges hulladékgazdálkodásról
Egy kis irodának is van hulladékgazdálkodási kötelezettsége?
Igen, de jóval kevesebb. Ha az irodában csak a közszolgáltatás körébe tartozó, gyűjtőedényben átadott települési hulladék keletkezik, arról nyilvántartást sem kell vezetni. Amint a cégnél más hulladék is képződik, például kiselejtezett elektronika vagy tonerkazetta, a nyilvántartás és az átadás szabályai arra is vonatkoznak.
Mennyi ideig tárolhatjuk a hulladékot a telephelyen?
Munkahelyi gyűjtőhelyen a képződéstől számított legfeljebb 6 hónapig, üzemi gyűjtőhelyen legfeljebb 1 évig (246/2014. Korm. rendelet 13. § (10) és 15. § (5) bekezdés).
Papíron is vezethető a hulladék-nyilvántartás?
Nem veszélyes hulladéknál a rendelet nem írja elő az elektronikus formát. Veszélyes hulladékról a Ht. 65. § (1a) bekezdése szerint elektronikus nyilvántartást kell vezetni.
Mi a különbség a nyilvántartás és az éves bevallás között?
A nyilvántartást a cég folyamatosan, a telephelyen vezeti, a bevallás (adatszolgáltatás) pedig ennek egy részét évente megküldi a hatóságnak. Nyilvántartást akkor is vezetni kell, ha a telephely a küszöb alatt marad. A részletek az éves hulladékbevallásról szóló cikkben olvashatók.
Még mindig „SZ” kísérőjegy kell a veszélyes hulladékhoz?
Nem, a mai neve szállítási lap. A régi „SZ” és „K” kísérőjegyeket a 225/2015. Korm. rendelet váltotta fel; a lap adattartalmát a rendelet 1. melléklete határozza meg.
Kell-e KÜJ-szám ahhoz, hogy hulladékot adjunk át?
Az adatszolgáltatáshoz és a környezetvédelmi hatósági ügyekhez kötelező. Átvételkor mi is kérjük a KÜJ- és KTJ-számot, ha rendelkezésre áll. Az igénylés menetét a KÜJ és KTJ szám igénylése cikk írja le.
Hogyan segítünk a hulladékos papírmunkában?
Ha a cégnél nincs, aki ezeket a kötelezettségeket figyelemmel kísérje, a HWD Recycling Kft. környezetvédelmi szaktanácsadása leveheti a terhet:
- felmérjük a jelenlegi helyzetet, és javaslatcsomagot állítunk össze;
- intézzük a KÜJ- és KTJ-szám igénylését;
- segítünk az éves hulladékbevallásban, vagy kérésre el is készítjük;
- vállaljuk a teljes körű környezetvédelmi ügyintézést.
Ha a hulladék elszállítása is a feladat, a komplex hulladékkezelés a helyszíni bejárástól a gyűjtőedényzeten és a rendszeres elszállításon át az adatszolgáltatásig és az utókövetésig terjed. Egyszeri, nagy tételnél, például üzemrész leszerelésekor, a Gyártósor bontása: menete, hulladékai és dokumentumai cikk segít a tervezésben.
Kérjen ajánlatot az ajánlatkérés oldalon, az info@hulladekotkezelunk.hu címen, vagy hívjon minket munkanapokon 8 és 15 óra között a +36 70 311 8 111 számon.
Források
Az alábbi jogszabályhelyeket 2026. október 15-én a Nemzeti Jogszabálytár hatályos szövegével vetettük össze. A cikk általános tájékoztatás, nem jogi tanács.
- 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 1/A. § (2), 12. § (4), 14. § (1) c), 31. § (1), (2), (10), 65. §, 84. § (4)
- 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről, 3–4/A. §, 8. §, 10–11. §, 1. melléklet
- 246/2014. (IX. 29.) Korm. rendelet az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól, 13–17. §
- 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól, 5–7. §, 20. § (2)
- 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról, 2. §, 8. §, 11. §
- 2013. évi CXL. törvény a fémkereskedelemről, 3. § (10)
- 156/2025. (VI. 23.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság és a helyszíni bírság mértékéről, 2. § (1) és (4), 1., 2. és 4. melléklet
Utolsó frissítés: 2026. október 15.